LEÍRÁS

Ezen az oldalon olyan színházi előadásokról, hangversenyekről, koncertekről, operákról, stb. írom le a véleményemet, amiket szerencsém volt látni/hallani.

A főoldalon sorolom fel azokat az előadásokat, melyeken 2011. május óta jártam. (Azért ettől az időponttól, mert olyan sok helyen jártam, hogy kár lenne, ha feledésbe merülne az én részemről.) Más betűszínnel van jelölve, amiről már olvashatnak a blogban. Ha valami nincs kiemelve, de olvasnának róla, csak írjanak! Van néhány előadás, amit ugyan már rég láttam, ezért részletes beszámolót már nem tudnék írni, de lehet, hogy pár szót írok róla, hogy milyen benyomások maradtak meg bennem.

Nem titok, a blogot azért kezdtem el írni, hogy valamiféle ajánlóval szolgáljak, másoknak is kedvet csináljak a színházba járáshoz. Nagyon jó dolog! (Illetve láttam néhány borzasztó előadást, és máshol nincs lehetőségem ezt kifejezni.)

(Az osztályzatok 10-es skálán értendők.)

2012. május 24., csütörtök

Michel de Ghelderode: Virágos kert (2012.05.23.)

Új Színház, a Virágos kert című darab utolsó előadása

Osztályzat: 7,5

A nézőtérre bemenve 3 ember már a színpadon fogadott minket. Egy elegáns, öltönyös fickó, egy fodrász és egy sminkes. A darab híradós zenével kezdődött és egyből kiderült, hogy a már színpadon lévő úr nem más, mint a híradó riportere. Tárgyalást közvetített, melyben egy apa bevádolta a fiát, A. Ferencet, a családi vagyon elosztogatása miatt. Az ügyvédnő egyszerre volt a Fiú és az Apa ügyvédje, amit viccesnek szántak, de inkább nevetséges volt. A híradós kezdés jó ötlet volt, és a megvalósítása is remekül sikerült. Számomra ez volt a darabban a JELEN.
Eztuán jött a MÚLT, ami persze nem kötődik konkrét időponthoz, a pusztában fázni és éhezni bármikor lehet. 3 angyal készülődik egy esküvőre. A vőlegény Ferenc, a menyasszony egy kócos lány. A lány neve Szegénység. Nagyszerű volt a szegénység megtestesítése, mindig Ferenc mellett maradt. Amikor Ferenc éhezik, fázik, élete egyik legnehezebb időszakában van, Szegénység mosolyogva mondja, hogy mennyire gyönyörű ez az évszak, hideg van, nincs mit enni. Persze észreveszi, hogy valami gond van, és megkérdezi Ferencet, hogy megbánta-e, hogy őt vette el, hogy boldogtalan-e. Ferenc válasza az, hogy nagyon boldog. Ez magával ragadó jelenet volt. Modern, de ötletes jelenet volt Ferenc megkísértése, vívódása is. Ferenc körül vannak emberek is, ferencesek, de szerintem ők nem sokat lendítettek előre az előadáson, nélkülük ugyanolyan lehetett volna a darab, bár így legalább megjelent az is, hogy voltak követői. Ferencnek van egy hosszú monológja. Ettől valahogy többet vártam volna. Nem mondott semmi különöset, és az előadásmód sem ragadott magával, ráadásul állandóan hátrafelé kellett nézni (a színpad kilógott középen a nézőtérre), szóval nem rázott meg, pedig egy ilyen hosszú monológtól elvárnám. Száraz Dénes előadása flegma, nemtörődöm volt. Elsőre ez nem tetszett, de a köznapi világból kiszakadni, elhagyni azt, valószínűleg akkor lehet, ha ilyen az ember hozzállása.
Eközben kiviláglott a JÖVŐ, ami persze a mi szempontukból akár a múlt is lehetett, de Szt. Ferenc szempontjából mindenképp a jövő volt, életképet láthattunk a ferencesek mindennapjaiból. Főztek. Egyikük zöldségek felhasználásával (bábjáték fomájában) jeleneteket játszott el Szt. Ferenc életéből. Ez volt a darab legjobb része. Vass György előadása élethű volt és szórakoztató.
A darab végén visszajöttek a híradós adások, 6 különböző helyszínről. Szt. Ferenc évfordulója lehetett, mert mindenhol őt ünnepelték, róla beszéltek. Azt hiszem jó lett volna, ha ezzel van vége a darabnak. De még ezelőtt csinosan felöltözött hostessek bevezettek 4 hajléktalant, akiket a korábban megismert ferencesek megebédeltettek. Ez még jó is lett volna, megjeleníteni, hogy Szt. Ferenc élete nem múlt el nyomtalanul, de a pózoló csajszik borzasztóak voltak, és ebből továbbfolyva jött a kötözködő riporter, aki itt már nem is a riporter volt, hanem maga a gonosz, szűk ruhában, valami értelmetlen hablát előadva. Almási Sándor játéka egyébként tetszett, nem azzal volt a baj. Ezután felvonultattak más szenteket is - András apostol, Szent Gellért és Szent Sebestyén - Szent Ferenccel együtt, és mint valami tehetségkutató show-ban győztest hirdettek (hogy mi volt a szempontrendszer nem derült ki), a győztes Ferenc lett. Ha az volt a cél, hogy visszataszító legyen, akkor sikerült, de se megrázó, se elgondolkoztató nem lett. Na jó, ez nem teljesen igaz, én elgondolkoztam, hogy vajon miért Ferenc nyert. De a legrosszabb az volt, amikor a színmű végén Ferenc lelke a semmiben bolyong, és nem tudja az utat.
A két utolós jelenetet leszámítva egyébként élveztem az előadást.
A jelmezekben nem volt semmi különös, nem volt se jó, se rossz. A díszlet viszont nem tetszett. A színpad egy hátrafelé elnyúló végtelenített alagút volt, az oldalán felfestve hol az égbolt, hol a város.

Szereplők:
Száraz Dénes - A. Ferenc (Assisi Szt. Ferenc)
Nemes Vanda - Szegénység
Földes Eszter
Tordai Teri - Ügyvédnő
Almási Sándor - riporter
Galkó Balázs
Sztárek Andrea - Bírónő
Nagy Zoltán - püspök
Papp Zoltán -Apa
Vass György - ferences szerzetes

Rendező: Szikora János

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése